Koraszülés

A várandósság 40 hetéhez képest a 24 és 37. terhességi hét között megszülető magzat számít koraszülöttnek. Valójában az ennél korábban megszülető, élő magzat is koraszülöttként kezelendő, így a határ valahol 20-24. hét között van. Az újszülöttkori betegségek és halálozás 70-80%-a a koraszülöttek közül kerül ki, ezért a koraszülés elkerülésének jelentősége óriási.

Koraszülés okai

Megduplázza a koraszülés veszélyét a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás. A koraszülés leggyakoribb kiváltója mégis fertőzés. Első helyen a húgyúti fertőzések, második helyen a hüvely bakteriális vaginozisa, harmadik helyen a gyomor-bélgyulladások szerepelnek.

Megelőzés

• A húgyúti fertőzések megelőzése és kezelése napi 2-3 l folyadék bevitelével, rendszeres orvosi vizsgálattal, vizeletvizsgálattal, szükség esetén antibiotikummal megoldható.
• A hüvely normál flórájának megváltozása váladékvizsgálattal időben felismerhető, gyógyítható. Ha a hüvelyváladék megváltozik és gyulladásos, hólyaghurutos tünetet észlel, mihamarabb forduljon orvoshoz.
• Az emésztőrendszer betegségei fokozott figyelemmel megelőzhetők.
• Ikerterhességben, illetve azoknál, akiknél korábban koraszülés vagy több vetélés fordult elő, a korai felismerésben a méhszáj ultrahangos vizsgálata, majd gyanú esetén a méhnyak nyák speciális vizsgálata segít.
• A kismama, amennyiben rendszeres keményedéseket érez több órán át annak ellenére, hogy pihen, fogyasszon bőségesen folyadékot és vegyen be 3x1-2 g magnéziumot.

Fenyegető koraszülést jelent a rendszeres méhösszehúzódás, a 2 cm-nél nagyobb méhszájtágasság és a 80%-os méhszájelsimulás együttes előfordulása. Ezek teljesülésekor a kórházi ellátás megpróbálja az okokat tisztázni és kezelni, a fájásokat legalább 24 órára leállítani. Ez idő alatt gyógyszereket adagolunk, melyek legfőbb célja az, hogy ha mégis megindulna a koraszülés, akkor az újszülött veszélyeztetettsége a lehető legkisebb mértékű legyen.

A koraszülés csökkentése érdekében tett lépések egy része sajnos tudományos elemzés után alkalmatlannak, bizonyos esetekben károsnak bizonyult. Ilyenek voltak pl. a méhnyak vizsgálata, méhnyak záró műtétek, szükségtelen kórházi befektetés, indokolatlan gyógyszeres kezelés, előzményben feleslegesen végzett méhszájműtétek.