Egynapos sebészet
Sebészet? Egy napos?
Szinte egymást kizáró fogalmak. A sebészet szó asszociációja súlyos műtét, mély sebek, hosszas kórházi bent fekvés. Így volt ez mostanáig. Ám az utóbbi évtizedek orvostechnológiai fejlődése alapjaiban változtatta meg a sebészetben évszázadok alatt kialakult gyakorlatot. Olyan műszerek jelentek meg, amelyekkel valóra vált az utópia – nem a beteget kell „kinyitni” az orvos számára, hanem az orvost kell „bejuttatni” a megbetegedés helyére, mondja Dr. Willner Péter, a Róbert Károly Magánklinika részlegvezető sebész főorvosa.
Az egynapos sebészet az elmúlt 15 évben terjedt el, én először a magánellátásban találkoztam ezzel. Az állami kórházban gyakori volt az a jelenség, hogy „meddig mehetek táppénzre, jaj, nem akarok visszamenni dolgozni”… Kis túlzással, ha valakit felvettek a kórházba, akkor ő ott volt a világ végezetéig. A magánkórházba viszont olyan betegek jöttek, akik a műtét utáni nap már menni akartak dolgozni. Ha az orvos a megfelelő szemléletmóddal, bizonyos értelemben válogatott betegekkel és megfelelően begyakorolt profi technikával csinálja a műtéteket, akkor a betegek bejönnek a műtét napján, megoperáljuk őket és még aznap vagy másnap reggel hazamehetnek. 1 hét múlva teljes terheléssel dolgozhatnak. Nyugaton ezt a technikát a biztosítók kényszerítették ki, akik minél kevesebb pénzt akartak költeni és az orvosi technológia hihetetlen fejlődése tette lehetővé.
Mik az előnyei? Orvos, beteg és a társadalom szempontjából?
A páciens szempontjából van a legtöbb előnye. Legtöbb esetben picik a vágások, ráadásul olyan helyen vannak, ahol nem láthatók. A fájdalom elhanyagolhatóan kicsi ezeknél a műtéteknél. A kiújulás fontos pszichés szempont, ez is elhanyagolhatóan kevés. Hátrány a betegek számára hogy ezeket csak részben finanszírozza az OEP.
A társadalom szempontjából az az előnye, hogy sokkal gyorsabb a munkába való visszatérés. Ezekkel a műtéti technikákkal a kiújulási ráták elég alacsonyak. Nem úgy van, hogy csináljuk meg ezt a sérvműtétet, aztán ha kiújul, akkor majd megcsináljuk még egyszer, más módon. Korábban előfordulhatott, hogy egy fiatalember eltöltött mondjuk egy hetet kórházban, 30 napot lábadozott, majd ezt megismételte 5 év múlva. Ehelyett, most megcsinálunk 24 óra alatt egy műtétet, aztán 1 hét múlva egy kontrolon találkozunk és utána soha többé. 1% alatti kiújulási rátával dolgozunk, így azt mondhatjuk, hogy végérvényesen megoldunk egy problémát.
Az orvos számára ez inkább kihívás. Olyan orvost igényel ez a szemléletmód, aki képes egyedül dolgozni, mert itt nem áll mellette senki, itt nem fogja a kezét a nagy tanár, itt nem tartja a hátát senki. Mivel nagyrészt privát ellátásban történnek ezek a beavatkozások, ezért a beteg elvárása jóval nagyobb. Képesnek kell lenni a beteg megelégedésére, magas szakmai színvonalon dolgozni. Itt nem lehet hibázni. A szemléletváltás lényege az, hogy csak az elégedett beteget tekintem gyógyult betegnek. Ha a betegségét meggyógyítottam, de ő nem elégedett, az nekem még kevés. Fontos, hogy a viselkedésem, a kommunikációm is az ő gyógyulását szolgálja.
Mi a kulcslyuksebészet kulcsa?
Az eljárás rávilágított egy lényeges, eddig ismeretlen tényre: a felépülés sebességét nem feltétlenül a műtét „nagysága”, hanem a hasfalon ejtett sebzés mérete, a szövetroncsolás mértéke határozza meg. Vagyis a lehető legkisebb úton kell „bejutni” az operálandó területre.
Minimál invazív néven is ismeretes ez az eljárás. Eredményeképpen a beavatkozások után a fájdalom jóval kisebb, a rehabilitáció sokkal gyorsabb, a kozmetikai eredmény jobb, a késői szövődmények (pl. sérvek) előfordulása ritkább. Másik nagy előnye, hogy a rövid kórházi tartózkodás miatt a gyulladásos szövődmények igen ritkák Egyes vélemények szerint a sebészeti műtétek több mint 60%-a végezhető ebben az ellátási formában.
Nemcsak a laparoszkópos eljárásokra vonatkozik ez: a kis metszésből végzett golyva-, emlő-, végtag-műtéteknél is ugyanez a helyzet. Korábban egy epeműtét miatt egy hétig feküdt a páciens kórházban, 6 hét múlva térhetett vissza a munkahelyére. Ma 1 nap után távozhat a beteg, 1 hét múlva gyakorlatilag panaszmentes lehet. Mutatós a különbség a sérvműtétek esetén is, ahol a háló beültetéssel végzett beavatkozások egy részénél szinte azonnal megengedett a terhelés.
Mely eszközök teszik lehetővé az egynapos sebészetet?
Az elektronika, a finommechanika fejlődése tette lehetővé a laparaszkóp megalkotását, ami valójában egy vékony cső. Vékony kábelhez csatlakozik, amiben olyan hajlékony műanyag vagy üvegszálak vannak, amelyek vezetik a fényt. Ennek segítségével az orvos bejutva a szervezetbe, oda bejuttatva apró műszereket – roncsolás nélkül gyógyíthatja a beteg területet.
Mely műtétek végezhetők egynapos sebészet keretein belül?
Ez az eljárás szinte valamennyi hasűri műtét elvégzésére alkalmas. Epehólyag eltávolítására, sérvplasztikák, vakbélműtét, antireflux műtétek végzésére egyaránt. De rutinszerűen végezhetők így vastagbél, vese, mellékvese műtétek is.
Hatalmas lépést jelentett a végbél betegségeinek gyógyításában is a minimál invazív szemlélet. Egyre ritkábbak a hagyományos aranyér műtétek. Az időben hozzánk forduló páciens a legtöbb esetben fájdalmatlan gumigyűrűzéssel, infravörös koagulációval gyógyítható.
Még az előrehaladott eseteknél is kitűnő eredményt ad egy „egynapos” eljárás, az úgynevezett Longo műtét. Ez egy speciális varrógéppel végzett beavatkozás, ahol szintén a bőrseb hiánya az alapja a kevesebb fájdalomnak, gyorsabb gyógyulásnak. Egyes európai országokban a végbél betegségeinek a kezelése szinte teljes egészében ambulánsan történ
Ön mostanában egy új szakterülettel, a perinológiával foglalkozik. Mi a perionológia?
Miközben a testünk „felső fertályának” orvoslása rendkívül specializálódott, addig a kismedencével, amin keresztül szülünk, székelünk, pisilünk, szeretkezünk, egységében egyáltalán nem foglalkozott eddig senki. Majdhogynem világszinten sem. Pedig ez egy nagyon érdekes terület. Én ennek az ultrahangos leképezésén kezdtem el először dolgozni. Az a műhely, ami most alakul a Róbert Klinikán, egy kiváló nőgyógyászokból és sebészekből álló team. Az a célunk, hogy együtt kezeljünk olyan életminőséget befolyásoló betegségeket, mint az inkontinencia vagy a székelési nehezítettség, a vizelési nehezítettség, a hüvely kifordulása, a szüléskori fájdalmak, nem beszélve a proktológia egészéről, a sipolyokról. Az orvoslás legnagyobb hibája, hogy önmagában igyekszik kezelni egy-egy tünetet, és nem vesz tudomást a szervezet belső összefüggéseiről. A perinológia szemléletváltás, az orvosi szakmák magas szintű együttműködésében.
