A kéz betegségei. Diagnózisok. Kezelések

Ínhüvelygyulladás, pattanó ujj

Mi ez?

Hétköznapi nyelven pattanó ujj, mely az inakat és az azokat körülvevő inhüvelygyűrűket érinti. Az inak húzókötélként működnek, amelyek az alkari izmoktól egy csatornán átfutva a hosszú ujjakig és a hüvelykujjig futnak. Az inaknak a csatornában sima belfelületű ínhüvelye van, mely az inak könnyű csúszását engedi.
A pattanó ujj akkor keletkezik, ha az ín lefutása mentén megvastagodás, csomó képződik, vagy ha az ínhüvelygyűrű belső felületén gyulladásos felrakódások, megvastagodások keletkeznek. Amikor az ín megvastagodik, át kell csúsznia, ugrania a csatorna nyílásán, mely egy pattanó-roppanó érzést okoz az ujjakban. Amikor az ín elakad, további gyulladást és duzzanatot provokál, mely egy kóros körfolyamatként a panaszok fokozódásához vezet. Néha az ujj teljesen elakad, ilyenkor nehéz kinyújtani, esetleg hajlítani.

Mi okozza?

Az okok nem mindig tisztázottak. A kéz ismétlődő mozdulatokkal történő túlterhelése (pl. tárgyak megmarkolása), vagy tenyéri tompa sérülés irritálhatja a hajlító inakat. Bizonyos szisztémás betegségek (rheumatoid arthritis, köszvény, diabetes) okozhat pattanó ujjat.

Tünetek

Az ujjak tövében megjelenő fájdalommal, nyomás érzékenységgel kezdődhet. Az ínhüvely megvastagodása ezen a területen tapintható. Az ujj elakadása a hosszú ujjakon a középső percen, a hüvelykujjon a végpercen jelentkezik.

Kezelés

A kezelés célja az elakadás, roppanás megszűntetése és az ujjak fájdalom nélküli teljes mozgásterjedelmének helyreállítása. Az inak körüli gyulladás és megvastagodás megszüntetésével az inak könnyű csúszását kell lehetővé tenni az ínhüvelyben. Nyugalomba helyezés, rögzítők használata, gyulladáscsökkentő gyógyszerek adása javasolt. A kezelés része a kéz tehermentesítése, az ismétlődő mozgások kerülése.
Ha a nem műtéti módszerek nem csökkentik a panaszokat, műtét javasolt. Ez általában egynapos sebészeti vagy ambuláns keretek közt zajlik. Az érzéstelenítés helyi, általános vagy regionális (felkari) érzéstelenítés lehet. Néhány esetben az érzékenység, fájdalom, duzzanat a műtét után is - egyénenként változó módon - fennállhat. Az ujj aktív mozgatása a műtét után azonnal elkezdhető. A mindennapi kézhasználat a fájdalom megszűntével lehetővé válik. A varratszedésig a sebet víz nem érheti, a kötés átázását kerülni kell.

Carpal tunnel syndroma (CTS) - a leggyakoribb alagút szindróma a csuklón

Mi ez?

A carpal tunnnel syndroma - vagy carpalis alagút szindróma - idegleszorítás a csukló területén . A csukló szintjében van egy tér - az úgynevezett carpalis alagút vagy csatorna, amelyben a medianus ideg és kilenc ín fut az alkarról a kézre. A carpalis alagút szindróma akkor keletkezik, amikor a nyomás a csatornán belül valamilyen gyulladásos folyamat vagy térszűkítő folyamat következtében megemelkedik, s ez az idegre nyomást gyakorol. Amikor a nyomás eléri azt a szintet, mely az ideg működését befolyásolja, zsibbadás, fájdalom, villanyozás jelentkezhet a kézben és az ujjakban, súlyosabb esetben a hüvelykpárna izomzatának gyengülése- sorvadása.

Mi okozza?

Az ideg körüli nyomás számos módon emelkedhet. A körülvevő inak duzzanata, gyulladása okozhat leggyakrabban nyomásemelkedést a csatornában.
A kéz, ismétlődő mozdulatok miatti túlterhelése, bizonyos sportágakban a csukló tartós túlnyújtása, nyomása (pl. kerékpározás) okozhat carpalis alagút szindrómát.. Csonttörések, csuklótáji ficamok, és ízületi gyulladás szűkíthetik a csatornát. Ödéma hajlam (pl. terhesség) a folyadék visszatartás miatt a csatornán belül duzzanatot okozhat és előidézheti a jellemző tüneteket. Szisztémás betegségek pl. hypothireosis (a pajzsmirigy működési zavara), rheumatoid arthritis, diabetes szintén társulhatnak carpalis alagút szindrómával.

Tünetek, jelek

A carpalis alagút szindróma tünetei általában zsibbadás, fájdalom, villanyozás, vagy e három kombinációja egyik vagy mindkét kézen. A zsibbadás elsősorban a hüvelyk-mutató-középső és ritkábban a gyűrűsujjban jelentkezik. A panaszok éjszaka is fennállhatnak, de gyakran csak nappal jelentkeznek bizonyos tevékenység során (pl. autóvezetés, újságolvasás, kerékpározás). A páciens gyakran észleli, hogy fogóereje csökkent, gyakran kiejti a tárgyakat a kezéből. Súlyosabb esetekben a hüvelykujj párna izmai elsorvadnak, továbbá az érzékelés az ujjak végén teljesen megszűnik, mely a kéz sérülékenységéhez vezethet.

Diagnózis

Idegvezetési sebesség vizsgálat, EMG vizsgálat a carpalis alagút szindróma diagnózisát megerősítheti és kizárhatja a más helyen létrejövő leszorítás lehetőségét (pl. váll, könyök szintjében). Nyaki gerinc rtg. vizsgálat a gerinc magasságában lévő leszorítást mutathatja.
A kéz előző terhelésének, mindennapi használatának és megelőző sérüléseinek ismerete fontos. A röntgen vizsgálat a tünetek hátterében lévő esetleges arthritis kimutatására, törések kizárására alkalmas. A vérvizsgálat szisztémás betegségek gyanúja esetén javasolt.

Kezelés

A tünetek spontán javulása olykor műtét nélkül is előfordul. A kéz tehermentesítése, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a carpalis csatornába juttatott gyógyszerek szintén a csatornán belüli duzzanatot mérséklik. Súlyosabb vagy nem javuló tünetek esetén sebészileg kell a csatornát felszabadítani. Az idegre gyakorolt nyomást a csatorna tetejét alkotó tenyéri szalag átvágásával érjük el. A bőrmetszés kiterjedése különböző lehet, de a cél azonos: felszabadítani, megnagyobbítani a csatornát és csökkenteni az idegre ható nyomást. A műtét kiegészítéseként, az inakat körülvevő gyulladásos szövetszaporulatot is eltávolítják. A műtét után a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat. A zsibbadás és fájdalom egyénenként különböző gyorsasággal múlhat el. A szorítóerő visszatérése, a kéz eredeti aktivitásának helyreállása akár hónapokat is igénybe vehet.

Nyeregízületi arthrózis

Mi ez?

Normál ízületben az ízfelszíneket porc borítja, mely lehetővé teszi azok fájdalmatlan, súrlódásmentes mozgását. Amikor a porcboríték elkopik és a csontok egymáson súrlódnak, az ízület tönkremegy - arthrózisról beszélünk.
A nyeregízület a második leggyakrabban érintett ízület, melyben a kézen ízületi kopás - arthrózis jelentkezik. A nyeregízületet egy kéztőcsont (trapesium) és a hüvelykujj kézközépcsontja alkotja. Az ízfelszínek alakja széles mozgásterjedelmet biztosít a hüvelykujj mozgásaihoz: hajlítás-nyújtás, távolítás-közelítés, körkörös mozgások, a hüvelykujj többi ujjal való szembefordítása (melyre csak az ember képes), illetve ezek kombinációjaként a csúcsfogás, kulcsfogás, nagyobb tárgyak megragadása stb.

Ki betegedhet meg?

A nyeregízületi arthrózis jóval gyakoribb nőknél, mint férfiaknál (az arány 10 nő / 1 férfi). Általában 40 év fölött kezdődik, a menopausa után. Anatómiai, hormonális és biomechanikai okai lehetnek. Az ízületet érintő régebbi sérülések (törés, ficam) hajlamosíthatnak az arthrózis kialakulására.

Jelek, tünetek

Az első tünetek a terheléskor fokozódó fájdalmak a nyeregízületben csúcsfogáskor, markoláskor, a tárgyak hüvelykujj és mutatóujj közé fogásakor( pl. üvegek nyitásakor, ajtófogantyú elforgatásakor, kulcs elforgatásakor, csavaráskor) A hüvelykujj tartós használata, túlterhelése után időjárás változáskor is felléphetnek fájdalmak a nyeregízületben. A folyamat előrehaladtával már kisebb terhelés is panaszt okozhat. A csúcsfogás ereje csökken, és a hüvelykujj használatakor duzzanat jelentkezhet az ízület fölött. Az állapot romlásakor az ízület megnagyobbodhat, deformálódhat. Ebben a fázisban már a hüvelykujj mozgásai korlátozottakká válnak.

Diagnózis

A kéz igénybevételének, esetleges előzetes sérüléseinek ismerete támpontot adhat a diagnózis felállításában. A hüvelykujj bázisánál, a nyeregízület feletti deformitás, duzzanat a jellemző tünet. Az ízület körüli nyomásérzékenység, a hüvelykujj tengelyirányú nyomásakor, csavarásakor fokozódó fájdalom jelzi az ízfelszínek közötti porc kopását, a csontok egymáson való súrlódását, mely a folyamat előrehaladtával az ízületi belhártya gyulladását provokálhatja.
Korai stadiumban a hüvelykujj mozgásai teljesek. Súlyosabb stadiumban a mozgásterjedelem egyre csökken, különösen a hüvelykujj tenyértől való távolítása nehezített.
Előrehaladott stadiumban a mozgások teljesen beszűkülnek, a hüvelykujjon tipusos deformitás alakul ki.

Kezelés

Korai stadiumban a nyeregízületi arthrózis jól reagál a konzervatív (nem műtéti) kezelésre. A hüvelykujj és nyeregízület nyugalomba helyezése, rögzítése, fizikoterápia, gyulladáscsökkentők, az ízületbe adott szteroid injectiok javulást hozhatnak. Későbbi stadiumban műtéti ellátás, nyeregízületi plasztika válhat szükségessé. Az ízületi plasztikának, az ízfelszínek pótlásának számos módozata ismert. A műtéti eljárást a folyamat súlyossági foka, a beteg fizikai aktivitása, foglalkozása, általános állapota szerint választják meg. Az Ön kezelőorvosa a lehetőségekről tájékoztatni fogja Önt.

DeQuervain syndroma – ínhüvely gyulladás a csukló szintjében

Mi ez?

A DeQuervain betegség a csuklón a hüvelykujj vonalában lévő inak megvastagodása, illetve azok ínhüvelyének gyulladásos szűkülete következtében jön létre.
Az inak megvastagodnak, ezáltal nehezebben csúsznak az őket körülvevő ínhüvely rekeszben. A csukló a hüvelykujj vonalában fájdalmassá, nyomásérzékennyé, duzzadttá válik. A panaszok típusos mozdulatokra jelentkeznek (pl. a kéz ökölbe szorítása, kézfogás, tárgyak megfogása, a csukló fordítása, csavarása.)

Mi okozza?

A leggyakoribb ok az ínhüvelyrekesz gyulladásos megvastagodása, úgynevezett tenosynovitise. Ismétlődő mozdulatok vagy foglalkozási túlterhelés (pl. kalapálás, csavarhúzó használata, síelés, vagy újszülött emelgetése, tisztába tétele) okozhat DeQuervain betegséget, vagyis szűkítő ínhüvelygyulladást.

Jelek, tünetek

A vezető tünet a csukló fájdalom a hüvelykujj vonalában. A fájdalom fokozatosan vagy hirtelen jelentkezhet és felsugározhat az alkarba. A fájdalom bizonyos mozdulatok ismétlődésével fokozódhat. A csuklón duzzanat keletkezik, és a hüvelykujj mozgatásakor elakadás, roppanás észlelhető. A fájdalom miatt a csukló és hüvelykujj nehezen mozgatható.

Diagnózis

Az úgynevezett Finkelstein-teszt során a beteg ökölbe szorítja a kezét, az ujjakat a hüvelykujj fölé kulcsolva. Ezután a csuklót a kisujj irányába mozdítjuk, ilyenkor erős fájdalom jelentkezik az ínhüvelyrekesz fölött.

Kezelés

A kezelés célja a gyulladásos szűkület és a fájdalom megszűntetése. Az orvos a csukló és hüvelykujj tehermentesítését, speciális rögzítő viselését javasolhatja 3-6 hétig. Gyulladás csökkentő gyógyszerelés, esetleg az ínhüvelybe adott injectio csökkentheti a gyulladásos duzzanatot, enyhítheti a fájdalmat. Bizonyos esetekben a szokásos tevékenység, terhelés elhagyása is enyhítheti a tüneteket. Ha a tünetek erősödnek, vagy a fenti kezelésre nem javulnak, műtét javasolt.
A műtétet általában ambulánsan vagy egynapos sebészet keretében végzik helyi vagy felkari érzéstelenítésben. A műtét során az inakat körülvevő ínhüvelyrekeszt nyitják fel. A műtét után a csuklót 2-3 hétig tehermentesítik, esetleg rögzítőt helyeznek fel rá. Ezután kerül sor a csukló és az ujjak fokozatos terhelésére, míg az eredeti aktivitást el nem érik.
Az Ön kézsebésze az Ön számára legmegfelelőbb kezelési módot fogja alkalmazni.

Ganglion

Mi ez?

A ganglion a kézen és csuklón igen gyakran előforduló jóindulatú ciszta. A csukló kézháti felszínén, a csukló tenyéri felszínén az ujjak végpercén és az ujjak tövében jöhet létre. Leginkább az ízület vonalában vagy az ínhüvelyek mentén alakul ki. Bár általában nincs specifikus oka, a ciszta megjelenése előtt valamilyen kisebb trauma szerepel a kórtörténetben. A ciszta fájdalmas lehet, különösen, ha a csuklót, kezet folyamatosan terhelik. A ganglion a terheléstől függően változtathatja a nagyságát, esetleg teljesen el is tűnhet. Jóindulatú, de bizonyos esetben recidíválhat (kiújulhat).

Diagnózis

A diagnózist az orvos a ciszta lokalizációja, alakja és tapintata alapján állapítja meg. Az Ön kézsebésze röntgenvizsgálatot javasolhat az ízületi kórokok felderítésére és kizárására.

Kezelés

A kezelés a ciszta által okozott panaszoktól függ. Kezdetben nyugalomba helyezés, rögzítők alkalmazása, esetleg a ciszta bennékének leszívása jöhet szóba. Ha fájdalmas, mozgáskorlátozottságot okoz, vagy a beteget esztétikailag zavarja és a fenti kezelés nem hoz eredményt, a ciszta sebészi eltávolítása javasolt. A műtétet általában egynapos sebészeti keretek között végzik. Az érzéstelenítés helyi, általános vagy regionális (felkari) érzéstelenítés lehet. A műtét célja a ciszta eredésének felkeresése és a képlet teljes kimetszése. Ez gyakran az ízületi tok, illetve ínhüvely kis részének eltávolításával is jár. Csuklótáji ganglion eltávolítása után csuklórögzítő viselése javasolt. A műtét után a heg duzzanata, érzékenysége, fájdalma egyénenként különböző mértékben fennmaradhat. A teljes aktivitás egyéntől függően tér vissza. A ciszták egy része a sebészi eltávolítás ellenére is visszatérhet.